A Magyar-Kínai Kulturális Egyesület 2015 decemberében alakult, nonprofit szervezet, része a magyarországi “Új Szemle” című hetilap és a Diamond Kulturális Média Kft-t.

A Magyar-Kínai Kulturális Egyesület célja a magyar-kínai kulturális kapcsolatok további jó kapcsolatainak elősegítése meglévő partnereikkel: a Magyar Elnöki Palotával, a Miniszterelnöki Hivatallal, a Külügyminisztériummal, a Kulturális Minisztériummal, a Gazdasági Minisztériummal, Magyarország Rendőrségével és az Újságírók Szövetségével. Rengeteg kulturális, művészeti és személyes erőforrást gyűjtött össze az Egyesület, így szilárd alapot teremtett különböző tevékenységek fejlesztéséhez Kínában és Magyarországon.

A kínai „Egy övezet – egy út” kezdeményezés gyors végrehajtására, és a magyar „keleti nyitás politika” megvalósítására reagálva a Magyar-Kínai Kulturális Egyesület a média, mint hordozó felhasználásával aktívan segíti elő, hogy Magyarország hídként játsszon szerepet Európa és Kína között. E mellett törekszik a kulturális, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítésére, a kínai kulturális ipar külföldön való fellendülésének és fejlődésének elősegítésére.

A Magyar-Kínai Kulturális Egyesület sikeres házigazdája volt számos, a magyar-kínai kultúrát egymáshoz közelebb hozó rendezvénynek, mint például:

• GYÖNYÖRŰ KÍNA – BOLDOG TAVASZÜNNEP,
• Magyar „Kínai Tavaszünnep” Kulturális Fesztivál két alkalommal (2017, 2018)
• Magyar-Kínai Kulturális Egyesület
• 2018-as Karácsonyi és Újévköszöntő rendezvénye,
• 2018. Kína ölelése – Csungking Kulturális Hét Magyarországon,
• 2018. Barátság Éneke – A kínai-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 69. évfordulója alkalmából rendezett koncert,
• Nagy Őszközépünnepi fesztivál a kínai nemzeti ünnep és a kínai-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 69. évfordulója alkalmából rendezett nagyszabású kulturális est,
• 2018. „Kínai kultúra – Water Cube Cup” tengerentúli kínaiak dalversenye – magyarországi válogató,
• 2018. június: Élmények Kínából – Nyugat-kína kultúrájának magyarországi bemutatója,
• 2018. Magyarország és Kína találkozása: „Egy Övezet – Egy Út”- Kínai kulturális előadás és kiállítás, „A csend hangja” koncert,
• 2018 Az első „Szerelem az esőben” versszavaló est,
• 2018 Duna Költészeti Társaság találkozója,
• 2018. június 7. Keleti országok gyógyszerei Gyermeknapi rajz- és festményverseny,
• 2018. április 25. Felolvasó találkozó,
• 2018. Élmények Kínából – Nyugat-Kína kultúrájának magyarországi bemutatója, „Kulturális Kína – Huaxing Shining” 2018. tavaszi fesztivál,
• 2017. Budapesti Kínai Rádió Nemzetközi Magyar Publikációs Kiállítás,
• 2017. Kínai-Magyar Média együttműködési Szeminárium,
• 2017. Kínai Filmfesztivál Magyarországon,
• 2017. Magyarország kéz a kézben Nagy Tavaszi Fesztivál Gála,
• 2017. Kínai Kulturális Hónap,
• 2016. „Water Cube Cup” Tengerentúli Kínai Ifjúsági Dalverseny Magyarországon,
• Magyar Általános Iskolások Sárkánycsónak Ünnepe “Kínai Nap” rendezvény, stb…

Alpesi életérzés

Régebben a fiatalok a hegyekből a városokba költöztek, ma a szülőföldjükön maradnak – vagy hazatérnek. Az egészséges ütemű életvitel, a közösség, a fenntartható életmód és a természet közelsége határozza meg az egyszerre jellegzetes és egyedülálló alpesi életérzést.

Lassítás, közösség, fenntartható életmód

Az új reggel korai percei, amikor a világosság még nem is merészkedik ki igazán a világba, és a világ mondhatni megnyomja az újraindítás gombját: talán már ezzel is megfogható, hogy mit is jelent az alpesi életérzés. A városban ilyenkor hallani az első dudáló autókat és a szirénákat, és mielőtt egyáltalán felkelnénk, már tudjuk, hogy mi vár ránk: dugó és parkolóhelyvadászat, tülekedés a metróban, rohanás, kapkodás, szívdobogás. És a hegyekben?

A megtorpanás apró pillanatai

A hegyekben másként kezdődik a nap. A madarak csivitelésével a ház mögötti fákon. A kápolna harangjának kondulásával. Az erdő és a mező a nyitott ablakon beáramló illatával. És azzal a tudattal, hogy a nap itt kint, vidéken újra és újra magával hozza a megtorpanás apró és váratlan pillanatait:
a kétperces csevegést a postással, aki az irodába kerekezve jön szembe, vagy az iroda ablakában feltűnő gleccser vakító fehérségét, majd a kaszált széna illatát az ebédszünetben.

Alpesi életérzés: hívószavak helyett a valóság

Mit is jelent pontosan az „alpesi életérzés”? Emberi hozzáállást? Igen, persze. Életstílust? Biztosan. Azt a bizonyosságot, hogy itt és most a megfelelő helyen vagyok? Természetesen. Olyasvalamit, amit a természet és a hegyek váltanak ki az emberben? Mindenképpen! A legkülönbözőbb válaszokat kapjuk, ha megkérdezzük azokat az embereket, akik úgy döntöttek, az Alpokban élik az életüket. Ők azok, akik visszatértek a városból, mert hiányzott nekik az Alpokban megszokott nyugalom és a tisztánlátás – vagy ők azok, akik egyáltalán el se indultak a városokba. Olyan emberek, akiknek fontos az együttélés a falusi közösségben. Akik a munka végén szívesebben kerékpároznak haza a mezőn keresztül, mintsem autózzanak az iparvidéken. Akiknek szárnyakat ad a hegyek ereje, a friss levegő és a csendes erdő – és akik nem akarnak hétvégén autóba ülni, hogy oda jussanak el, ahol ezt megtalálják: a természetben. Ők azok, akik nagy levegőt szippantanak. És nyugalomra találnak. És emberek akarnak lenni.

Érdekes adatok az osztrák Alpokról

• 4 000 000 ember él az Alpokban. A hegylánc második legnagyobb városa Innsbruck.
• 4500 különböző növényfaj él az Alpokban.
• 731 hegycsúcs magasodik 3000 méter fölé.
• 3798 méter magas a Großglockner, Ausztria legmagasabb hegye.
• 7000 gazda lát el nap mint nap 51 000 fejőstehenet, 265 000 szarvasmarhát, 9000 lovat, 114 000 juhot, 40 000 kőszáli és 10 000 házi kecskét.
• 30 gleccser összesen 450 négyzetkilométert foglal el, ami megközelíti Andorra területét.
• Az Alpok 290–35 millió éves – egyes helyeken még ennél is jóval korábban keletkezett.
• Ausztria 54 000 négyzetkilométerrel részesül az összesen 200 000 négyzetkilométernyi Alpokból.
• 25 bejegyzett hegyi túravezető ismerteti meg közelebbről is az érdeklődőkkel az Alpokat.
• Az Alpok össztömege 480 ezermilliárd tonna.

Kazahsztán a világ 9. legnagyobb területű országa, melynek kisebb része még Európához tartozik, nagyobb része már Közép-Ázsiához. Oroszországgal, Kínával, Kirgizisztánnal, Üzbegisztánnal és Tádzsikisztánnal határos – majdnem 30-szor nagyobb Magyarországnál, de népsűrűsége nagyon alacsony, amúgy soknemzetiségű ország. 1991 óta független, kazah és orosz a hivatalos nyelv.

Legnagyobb városa a közel 1,7 milliós Almati (Alma-Ata), ez volt korábban a főváros is, de ma már Nur-Szultan az új, ahol alig 700 ezren élnek (nevét most tavasszal változtatták meg Asztanáról).

Kazahsztánban a klíma szélsőségesen kontinentális, azaz száraz, meleg a nyár és rettentően hideg a tél. Nyáron nappal 30 fokot is mérnek, télen viszont nem ritka a -40 fok sem. Turistáskodni legjobb a nyári időszak, annak ellenére, hogy a nappalok és éjszakák között nagy a hőingadozás, viszont kevés a csapadék. Fantasztikus látvány és élmény bebarangolni a kontrasztos keleti kazah tájat és a végtelen sztyeppéket nyugaton, valamint a hatalmas hegyeket délnyugaton például a Charyn kanyonban.

Legendás a kazah-magyar szinte rokonságféle barátság a helyiek szívében, akik nagy szeretettel fogadják a vendégeket. Közös szavunk például az alma.

A kazah nők gyakran öltözködnek elegánsan, stílusosan, a magas sarkú cipő kötelező a mutatós kinézethez a hétköznapokban is. Ha köszöntik egymást az emberek, minkét kezüket nyújtják egymásnak.

A kazah gasztronómia érdekesen alakult, igazán az eredeti nomád vándorló életmódból a letelepedésbe váltva kezdődött meg hagyományos értelemben. Addig a hús és tej felhasználására épült, például a ló- és bárányhúsból, illetve a kanca-, birka-, tehén- és tevetejből (pl.: gyorsan érlelt túrósajtok, kumisz). Az állandó vándorlások során a füstölt-sózott és a füstölt-főtt félkész termékek technikája tökéletessé alakult. Érdekes, de érthető, hogy az életvitelből adódóan a gabonafélék és zöldségek alig jelentek meg az ételekben, később aztán a köles vált a legkedveltebb köretté. Nemzeti ételnek számít ma a samsa (húsos pite sütve), manti (húsos pite gőzölve), a beshbarmak (öt ujj a jelentése a szónak; főtt hús tésztával, ami petrezselyemmel és korianderrel van megszórva), amit hagyományosan ujjal (kézzel) ettek házaikban, a jurtákban (“helyváltoztatóház”).

“Betasar” a kazah népi esküvő nagyon különleges szokás, egy improvizátor énekben felmagasztalja a lefátyolozott menyasszonyt, majd a vőlegény nemzetségének tagjait dicséri, akik felé meghajol a menyasszony, a megnevezettek pedig egymást felülmúlva bőkezűen adományoznak, majd az énekes letéve hangszerét (dombra), felfedi a menyasszony arcát.

A legtiszteltebb kazah ünnep a Nauryz (03.22.) a Föld egyik legrégebbi ünnepe, ami a tavaszt, az újjászületést, a szerelmet és barátságot dicséri. A kazahok nagy tisztelői a szóbeli irodalmi művészeteknek, az akynok (nemzeti költők) improvizálnak, s énekelve a nemzeti húros hangszereken kísérik dalukat (koboz vagy dombra). A kazahok különlegesen jó zenei adottságúak, szinte minden családban van gyönyörűen éneklő vagy zenélni tudó tag. Zeneszerszámaik a sztyeppék hangjait idézik.

Baku, Eurovíziós Dalfesztivál, volt szovjet állam, kőolaj, tea és fűszerek!

Ismerjük meg az Azerbajdzsáni Köztársaság különleges és sokszínű világát!

2012-ben a világ zenét kedvelő része Azerbajdzsánra figyelt, mert Baku adott otthont az Eurovíziós Dalfesztiválnak az azeri Ell és Nikki győzelme kapcsán.

Az ország Eurázsia kaukázusi régiójában a legnagyobb. A Kaszpi-tenger, Oroszország, Grúzia, Örményország, Törökország és Irán határolja. Területe és népessége közel hasonló Magyarországéhoz, az ország alatt viszont hatalmas kőolaj- és földgázmezők húzódnak, melyek gazdaságilag egyre magasabbra lendítik a volt orosz államot. Hívják az országot a lángok földjének is.

Baku a főváros, mely rohamosan fejlődő metropolisszá vált az elmúlt években. Jelképe a lángnyelveket formáló felhőkarcoló. Belvárosában a leghíresebb világmárkákat láthatjuk a csillogó kirakatokban, majd a kiadós vásárlás után a világ legnagyobb KFC-éttermében ebédelhetünk akár.

A városban sehol egy szemét, sehol egy graffiti. Hihetetlen formák és méretek jellemzik, mint például a bakui szőnyegmúzeum, melynek épülete maga is egy feltekert szőnyeget formáz. Mellette pedig egy csónakázó tó, mely Velencét idézi.

Elmaradhatatlan tea!

Évszázados szertartásra tekint vissza az erős fekete tea fogyasztásának hagyománya. Az utcákon mindenhol betérhetünk hagyományos teaházakba. Büszkék is az azeriek a sokféle teáikra, s az a mondás járja: amikor az ember teát iszik, nem számolja a csészéket.

Azeri nők!

A hölgyeket kötelezően előre engedik a férfiak az ajtóban, s a buszon is “muszáj” ülniük – kivéve a hátsó sort, mert az a férfiaké. Elegánsak és szinte kivétel nélkül hosszú hajúak a hölgyek.

A konyhaművészetük fantasztikus: számtalan ízű fűszert használnak, zöldségeket és hozzá grillhúsokat. A plov az egyik legismertebb és legfontosabb azeri étel, amihez a rizst különlegesen főzik, és ha kész egy tésztaréteggel kibélelt fazékban átgőzölik.

A kutab pedig egy ősi, tradicionális húsétel, ami többféle zöldfűszerrel is készülhet, így tájegységenként más és más. Tesznek még a frissen sült, vékony lepényre gyógynövényeket, szószokat, vagy gyümölcsöket (cseresznyét, gránátalmát, szilvát).

Azerbajdzsán különleges hely, jól megfér az egykori selyemút mentén a gyorsan fejlődő, óriási felhőkarcolókat építő főváros, s a tőle nem messze található UNESCO Világörökség részét képező ősi sziklarajzokat rejtő hegyoldal a Gobustan Nemzeti Parkban.